Kártevőirtás – Kinek kötelező és milyen gyakran?

A kártevőirtás nem csupán egy ajánlott intézkedés, hanem bizonyos vállalkozások számára törvényi kötelezettség, amelyet rendszeresen el kell végezni. A különböző egészségügyi és munkavédelmi előírások meghatározzák, hogy milyen kártevők elleni védekezés szükséges, és milyen gyakorisággal kell azt elvégezni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, kiknek kötelező a kártevőirtás, milyen jogszabályi előírások vonatkoznak rá, és miért kiemelten fontos az egészségügyi, élelmiszerbiztonsági és munkavédelmi szempontból.

A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet az alábbiakat írja:

„36. § (1) A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában egészségügyi kártevőnek minősülnek:

a) emberen élősködő vérszívó tetvek,

b) maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok,

c) betegséget terjesztő vagy okozó kullancsok és atkák,

d) embervért is szívó bolhák,

e) ágyi poloska,

f) házi légy és egyéb élelmiszert szennyező vagy vérszívó legyek,

g) csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok,

h) vándor- és házi patkány,

i) házi egér és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek,

j) az előző, a)i) pontokban fel nem sorolt bármely állat, amennyiben tömeges előfordulása következtében vagy egyéb körülmények miatt közegészségügyi ártalmat okoz, illetőleg járványügyi szempontból veszélyt jelent.

(3) A (2) bekezdés h) és i) pontjában felsorolt rágcsálók elleni védekezési kötelezettség csak lakott területen áll fenn. E jogszabály alkalmazása szempontjából lakott területnek tekintendők a városok és községek beépített területén fekvő, emberi tartózkodásra alkalmas létesítmények (lakóházak, középületek, üzemek stb.), az utcák (terek, parkok stb.), valamint az ott található műtárgyak, továbbá – területi elhelyezkedésüktől függetlenül – a járműforgalmat szolgáló létesítmények, a repülőterek, kikötők, személy- és teherpályaudvarok, egészségügyi intézmények, üdülők, táborok, élelmiszer tárolására szolgáló raktárak, valamint élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységek, illetőleg a mezőgazdasági üzemek lakó- és gazdasági épületeinek, raktárainak elhelyezésére szolgáló területek az épületekkel és az épületeket körülvevő 100 méter széles területsávval együtt.

(4) Az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetője vagy üzemeltetője (a továbbiakban együtt: fenntartója) köteles gondoskodni.

(5) Amennyiben a fenntartó a (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a járási népegészségügyi intézet kötelezi az egészségügyi kártevők elleni védekezésre.”

Milyen gyakran szükséges a kártevőirtást elvégeztetni?

Megelőző jelleggel abban az esetben is, ha semmilyen kártevő szennyezettség nincsen, félévente szükséges elvégeztetni. Fertőzöttség esetén gyakoribb irtás szükséges. A gyakoriság ebben az esetben több tényezőtől függ. Az engedéllyel rendelkező szakember javaslatai figyelembe vételével érdemes a gyakoriságot meghatározni.

Ki végezhet kártevőirtást?

Kártevőirtást végezhet: szakképzett személy és szolgáltató, aki vagy amely szerepel az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató szolgáltatókról vezetett nyilvántartásában.

Az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól szóló 16/2017. (VIII. 7.) EMMI rendelet alapján:

„2. §16. szakképzett személy: egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítéssel rendelkező személy, egészségőr-fertőtlenítő szakképesítéssel rendelkező személy, egészségügyi kártevőirtó és fertőtlenítő szakképesítéssel rendelkező személy, valamint közegészségügyi-járványügyi felügyelő vagy népegészségügyi ellenőr szakképzettséggel rendelkező személy

2. §18. * szolgáltató: egészségügyi kártevőirtást végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerepel az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató szolgáltatókról vezetett nyilvántartásában.”

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33/A. §-a (a továbbiakban: Kbtv.) alkalmazásában az egészségügyi államigazgatási szerv megfelelőségi nyilatkozatához vagy engedélyéhez kötött egészségügyi kártevőirtó tevékenységnek minősülnek az I. és II. forgalmi kategóriába tartozó irtószerek beszerzése, szállítása és tárolása, valamint az egészségügyi kártevők – szolgáltatásnyújtás keretében történő – irtására való felhasználása.

Milyen egészségügyi veszélyeket rejt magában a kártevők jelenléte munkahelyeken és élelmiszer-feldolgozó üzemekben?

A kártevők jelenlétükkel és anyagcseretermékeikkel az egységet/területet/élelmiszert szennyezhetik, ezáltal az egység/terület/élelmiszer szennyezett lesz, megbetegedés jöhet létre. Ezért kiemelten fontos a megelőző jellegű kártevőirtás elvégeztetése.

Milyen jogszabályi előírások kötelezik a vállalkozásokat a kártevőirtásra?

A fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak, valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a gondoskodni kell a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló jogszabály értelmében.

Milyen következményei lehetnek annak, ha egy vállalkozás nem megfelelően választ szakembert vagy nem időben végeztet kártevőirtást?

Ha a vállalkozás nem megfelelő tudású szakembert választ az élelmiszerbiztonsági, egészségvédelmi, munkavédelmi rendszer sérülni fog az egységében. Ha nem időben végezteti el, az előzőekben felsorolt védelmi vonalak sérülhetnek, ami a kártevők megtelepedéséhez vezethet. Ez pedig további plusz költségeket generálhat a kötelező évi 2 irtáson felül.

Ha megjelennek például a csótányok a dolgozók közérzete megváltozik, pszichés tüneteik lehetnek (pl. vakaródzás, kiütés stb.), egyes kártevőket hazavihetnek. És ha tömegközlekedéssel járnak a tömegközlekedési eszközön „terjeszthetik” a kártevőket. Saját otthonuk kártevőirtásáról és ennek anyagi terhéről maguknak kell gondoskodni.

Milyen szerepe van a megelőző intézkedéseknek és a rendszeres ellenőrzéseknek a kártevőirtás sikeres végrehajtásában munkavédelmi, egészségvédelmi és élelmiszerbiztonsági szempontjából?

A rendszeres ellenőrzés segít időben észre venni, ha kártevők vannak jelen, így még az időben érkező kártevő irtó szakember a probléma kezdetén felléphet, ezáltal kevesebb irtásra lehet szükség, mintha hónapokig hagyjuk szaporodni a kártevőket. Fontos tudni, hogy egyes kártevők jelenléte nehezen észlelhető rejtőzködő életmódjuk miatt. Így a megrendelő részéről korainak vélt felismerés nem feltétlenül jelent friss kártevő jelenlétet.

A fertőző betegségeket terjesztő kártevők komoly egészségügyi veszélyeket jelentenek, és akár életveszélyes megbetegedéseket is okozhatnak az emberekben. Ezenkívül egyes kártevők szeretettel „csatlakoznak” új gazdájukhoz és elkísérhetik a munkavállalót saját otthonába is (például ágyi poloska, csótány, emberi vérszívó tetvek).

A kártevőirtás nem csupán egy választható feladat, hanem alapvető fontosságú intézkedés a munkavédelmi és élelmiszerbiztonsági szabályozások betartásában és az emberek egészségének védelmében.

Milyen dokumentumokat adok át kártevőirtás elvégzésekor?

A kártevőirtás elvégzése után az alábbiakat adom át:

  • megbízási szerződés
  • engedélyem (+ kék-zöld kártya) másolata
  • munkalap
  • felhasznált szerek biztonsági adatlapja
  • e-számla

Az alábbi helyszíneken – Budapesten és Pest megyén belül – tudok biztosítani önálló kártevőirtási tevékenységet:

  • üdülőknek, táboroknak,
  • élelmiszer tárolására szolgáló raktáraknak,
  • valamint élelmiszer-ipari, élelmiszer-kereskedelmi, közétkeztetési és vendéglátó-ipari egységeknek.

Azoknak az ügyfeleimnek akik a teljes cukrászműhely nyitási csomagot választják a nyitás díjában benne van az első kártevőirtás.

Ha kártevőirtásra van szükséged KATTINTS IDE!

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Másnak is hasznos lehet? Oszd meg velük:

Segítség a kezdéshez

Töltsd le az ingyenes munkafüzetet, ami segít tisztázni az indulás előtti kérdéseket.

soos consulting cukraszmuhely nyitas hatosagi engedely munkafuzet 1

A szerző

soos consulting cukraszmuhely nyitas hatosagi engedely 18
Soós Zsuzsanna vagyok, a Soós Consulting alapítója. Mikro- és kisvállalkozóknak segítek valóra váltani az álmukat.A cukrászműhely és cukrászda nyitáshoz elengedhetetlen hatósági ügyintézést érthető és gördülékeny to-do listává varázsolom.

Egyszer nyitsz cukrászműhelyt, csináld jól!

Tedd meg az első lépést és rendeld meg a könyvet, hogy az álomból sikeres vállalkozás lehessen.